Milyen kazánt vegyek?

A kérdésre az egyszerű válasz: kondenzációsat. A dolog ennél kicsit árnyaltabb, de nagy általánosságban tényleg nincs, vagy csak ritkán van jobb megoldás. A kiindulási pont mindig az, hogy egy elfogadható, a megrendelő lehetőségeihez igazított költségű rendszerrel, a lehető legolcsóbban biztosítsuk a szükségleteket.

Kondenzációs kazánok

A fűtés és melegvíz termelés jelenleg Magyarországon nagyrészt gázenergiával történik. A környezet tudatos viselkedés és főként az emelkedő árak egyre többeket indítanak az alternatív energiaforrások felé, ám keveseknek adatik meg, hogy ezt meg is tudják valósítani. Az anyagi és műszaki lehetőségek számbavétele után a többség oda jut, hogy gázkazánt tud/kénytelen beépíteni.

Kezdjük onnan, hogy új építésről, vagy felújításról van szó.
Felújítás esetében sokszor nincs hely, vagy csak a rendszer teljes átalakításával lehet alternatív, mondjuk napenergiát hasznosító hőtermelést kiépíteni. Ebben az esetben a legtöbb amit tehetünk, hogy mondjuk a meglévő elavult fali-, vagy állókazán helyett beépítünk egy modern, lényegesen jobb hatásfokú készüléket. Ez általában egy kondenzációs falikazán.

Új építés esetén lehet, vagy legalábbis többnyire lehet, helyet teremteni alternatív (mondjuk nap) energiákat hasznosító berendezések telepítésére. Az esetek zömében ezek nem képesek a tejes hőigényt kiszolgálni. Melegvíz termelést, esetleg fűtés rásegítést adnak. Az üzemeltetéshez szükséges többi energiát a gázkazán biztosítja.

 

Hagyományos helyett kondenzációs kazán:
Ezzel, az "egyszerű" változtatással a gázfogyasztás akár 30 %-al is csökkenthető. A hagyományos kazánok egyrészt ki-be kapcsolgatták az égőt, teljesítmény szabályzásra nem voltak alkalmasak, másrészt a fali készülékek 80% körüli hatásfokra voltak képesek. Állókazánok esetében (beépítésüket a 2006-tól érvényes szabályozások megnehezítették, sok esetben lehetetlenné tették) ez a legmodernebbeknél sem haladja (haladhatja) meg a 92 % körüli értékeket. Kondenzációs készülékekre 107-108%-ot adnak meg a gyártók. A hatásfokot tovább javítja, hogy a kondenzációs készülékek általában teljesítményüket 30 és 100 % között fokozatmentesen képesek változtatni. A fűtési idény legnagyobb részében a teljesítmény igény messze elmarad a készülék névleges értékétől. Szintén előny a modern rendszereknél a precíz szabályzástechnika, mely külső hőmérséklet és több épületben mért érték, valamint időprogramok alapján szabályoz és használ fel kevesebb energiát.

 

Elhelyezési feltételek:
A kondenzációs készülékek zárt égésterű kivitelben készülnek, így a jelenlegi, korábbiaknál lényegesen szigorúbb elhelyezési feltételeket is tudják teljesíteni. A kondenzátum elvezetéséről kell gondoskodni, ami 60 kW teljesítmény alatt egy egyszerű szennyvíz csatlakozást jelent(60 kW felett a közmű szolgáltatót kell nyilatkoztatni, hogy előír e kondenzátum semlegesítőt). Csatorna szint alatti pincébe telepített készülékek esetén a kondenzvíz kiemelése ez erre a célra tervezett mini átemelő szivattyúval is lehetséges.

Maga a kondenzátum enyhén savas, ami a szennyvíz lúgos kémhatásával keveredve semlegesítésre kerül. Egy 24 kW -os készülék folyamatos üzem mellet közel 2-3 liter kondenzvizet termel óránként.

Füstgáz elvezetésük nyomásnak ellenálló (erre a célra minősített) elemekkel történhet. A zárt égésterű készülékekkel megegyező elvek szerint. A kivezetés oldalfalon, függőlegesen a tetőn át, vagy akár a régi kémény dupla falúvá bélelésével is megoldható. Általában koncentrikusan elhelyezett két csővel történik, ahol a belső csőben áramlik kifele a füstgáz, a két cső között befele az égési levegő. Pontos kialakítása tervezési szintű kérdés.